Fogyatékossági támogatás

Mi a fogyatékossági támogatás?

Havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás a súlyosan fogyatékos személy részére. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

Ki kaphat fogyatékossági támogatást?

Aki betöltötte 18. életévét, és

• súlyos látási fogyatékos,
• súlyos hallási fogyatékos,
• súlyos értelmi fogyatékos,
• súlyos mozgásszervi fogyatékos, vagy
• súlyos halmozottan fogyatékos. és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
• A fogyatékossági támogatást bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár és menekült is kérheti.

Ki számít súlyosan fogyatékosnak?

Súlyos látási fogyatékos: Aki kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (Akinek látóképessége teljesen hiányzik. vagy alig-látó, és látása segédeszközzel vagy műtéti úton nem javítható).

Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni,

• akinek látóélessége megfelelő korrekcióval

1. mindkét szemén 5/70,
2. az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,
3. az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik;
   rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy

• akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható

Súlyos hallási fogyatékos:

Aki a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad.

Súlyos értelmi fogyatékos:

Akinek értelmi akadályoztatása középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, IQ-ja 50 alatt van. (Fogyatékossága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt alakult ki.)

Súlyos mozgásszervi fogyatékos:

Akinek a helyváltoztatáshoz (külön jogszabályban meghatározott) segédeszköz állandó és szükségszerű használatára van szüksége, vagy ágyhoz kötött személy, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes.

Súlyos halmozottan fogyatékos:

Akinek a súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Ki nem kaphat fogyatékossági támogatást?

• az a súlyosan fogyatékos személy, aki a vakok személyi járadékában részesül
• aki magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha

• a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja,
• a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn.

Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha a jogosult egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának első napjától kezdődően kell elrendelni.

Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?

• A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-a.
• A halmozottan fogyatékosok esetében a nyugdíj minimum 80 %-a
• Az értelmi és mozgásszervi fogyatékos személynek, ha önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik szintén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ára jogosultak.

Hogyan kell igényelni a fogyatékossági támogatást?

A fogyatékossági támogatást a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál lehet igényelni, az. "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" című nyomtatványon.

Mit kell beadni (csatolni) az igénybejelentéshez?

• az igénylő háziorvosa által kiállított beutalót,
• szociális intézményben élő személynek az intézmény orvosa által kiállított beutalót,
• valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (zárójelentés, stb.)

Mit kell tenni?

• A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie háziorvosát, aki kitölti az "Orvosi beutalót az OEP OOSZI Orvosi Bizottságához", valamint nyilatkozik arról is, hogy

1. alkalmasak-e a rendelkezésre álló orvosi iratok a súlyosan fogyatékos állapot megállapítására
2. véleményt ad az igénylő önálló életvitelére való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez.
3. nyilatkozik arról, hogy szakértői bizottság általi vizsgálat szükséges-e?

• Amennyiben az igénylő nem rendelkezik a minősítéshez szükséges iratokkal, a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.
• Be kell szerezni és ki kell tölteni az "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" c. nyomtatványt
• A kitöltött "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" c. nyomtatványt, az orvosi beutalót és az összes orvosi igazolást be kell adni a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához. Hiányosan benyújtott igény esetén az igénylőt 15 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.

Hol szerezhető be ez a nyomtatvány?

A nyomtatvány letölthető ide kattintva.

Mi történik az igénylés beadása után?

• Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) az igénybejelentést és az orvosi dokumentációkat átadja az OOSZI szakértői bizottságának. A szakértői bizottság megvizsgálja, hogy az igénylő súlyos fogyatékosnak minősül-e, és szakvéleményében nyilatkozik, arról, hogy az igénylő felülvizsgálata szükséges-e vagy sem.
• A szakértői bizottság a fogyatékosság minősítésének eredményéről értesíti a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát ( régi TÁH)
• A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (régi TÁH) határozattal dönt a fogyatékossági támogatás megállapításáról, illetve az igény elutasításáról. A TÁH a támogatás iránti igényt elbíráló határozattal együtt a szakértői bizottság szakvéleményét is elküldi az igénylőnek.
• Ha a felülvizsgálat esedékessé válik a TÁH értesíti a jogosultat és a szakértői bizottságot a felülvizsgálat elvégzése végett.
• Ha az igénylő a vakok személyi járadékában részesül, illetőleg magasabb összegű családi pótlékban a TÁH - súlyos fogyatékosság fennállása esetén - a minősítés eredményéről és a várható összegéről tájékoztatja az igénylőt. Az igénylőnek ezt követően nyilatkozni kell, hogy a fogyatékossági támogatásra az igényét fenntartja-e.
• Ha a fogyatékossági támogatásra az igényét fenntartja, le kell mondani a vakok személyi járadékáról, ill. a magasabb összegű családi pótlékról.

Jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése:

A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve, annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a TÁH-ot.

Jogalap nélkül veszi fel az ellátást:

aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

• Aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül veszi fel köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték.
• 30 napon túl attól lehet visszakövetelni a jogtalanul felvett pénzt, akinek az ellátás felvétele felróható 3 év elteltével nem lehet visszakövetelni a jogtalanul felvett fogyatékossági támogatást.