Aktualitások

 Tisztelt Látogató!

 

Értesítek minden kedves olvasót, hogy a weblap rendszerfrissítés és rendszerfejlesztés miatt átalakítás alatt áll. Bár a weblap megjelenése eltér a megszokottól, minden funkció működik.

Hamarosan egy új, könnyen áttekinthető dizájnnal találkozhatnak.

A kellemetlenségért szíves elnézésüket és megértésüket kérem!

 

 

dr. Gergely Nándor

A koleszterin a táplálkozás során kerül szervezetünkbe, és májunk is termeli. Fehérjékhez kötötten kering a vérben, és a sejtjeinkhez így jut el. Az úgy nevezett "rossz koleszterin" (LDL-koleszterin) emelkedett vérszintje érelmeszesedéshez és betegségek kialakulásához vezethet. A "jó koleszterinnek" (HDL-koleszterin) ugyanakkor érvédő hatása lehet. A koleszterin mellett a másik legfontosabb vérzsírféleség a triglicerid. Amikor tehát vérzsírokról beszélünk mindkét vegyülettípusra gondolnunk kell.

Életünk során ereink velünk együtt öregszenek. A legtöbb embernél a magas koleszterinszint nem befolyásolja a közérzetet, mivel nem okoz tüneteket. Ha viszont nem kezelik, zsíros lerakódások jelenhetnek meg az érfalakban, mivel a koleszterin hajlamos itt lerakódni. Ez először csak apró zsírcsíkok formájában történik, majd ezek mérete nő, gyulladás alakul ki, ami további koleszterin lerakódást eredményezhet. A zsírlerakódás meg is repedhet (ami elég gyakori), ekkor vérrög képződhet, amely elzárhatja az eret. Így alakul ki a szívinfarktus, az agyi érelzáródás vagy az alsó végtagi érelzáródás, amelyek akár halálosak is lehetnek. Ilyenkor a gyors orvosi segítségen múlhat a beteg élete. Az elmúlt évek vizsgálatai azonban azt is bebizonyították hogy a vér emelkedett triglicerid szintje, függetlenül a koleszterintől, hasonlóképpen érkárosító hatású. A mindennapi gyakorlatban ennek ismerete különösen azért fontos, mert az elhízott és ezzel összefüggésben gyakran cukorbeteg egyéneknél a normális vagy kissé emelkedett koleszterinszint mellett gyakran emelkedett triglicerid értékeket találunk. A koleszterin és triglicerid molekulák a vérben fehérjékhez kötötten keringenek. A koleszterint szállító zsír-fehérje komplexumoknak több fajtáját különböztetjük meg. Ezek közül az egyik az úgynevezett LDL-koleszterin, amelynek emelkedett szintje az érelmeszesedés fontos rizikófaktora. Ezzel szemben a HDL-koleszterin gátolja az erek meszesedését, miután elszállítja onnan a felesleges koleszterin molekulákat.

Bizonyos állapotok és betegségek elősegítik az érelmeszesedés kialakulását. Ilyen kockázati tényezők:

  • az életkor (45 év feletti férfi, post-menopauzában lévő nő)
  • korábbi szív- és érrendszeri betegség
  • dohányzás
  • magas vérnyomás
  • cukorbetegség
  • öröklött hajlam (szülők, nagyszülők között előfordult szívinfarktus, agyi érelzáródás)
  • alacsony HDL- ("jó") koleszterin szint
  • hasi elhízás (has körfogat férfiaknál több mint 94 cm, nők esetében több mint 80 cm).

A koleszterin optimális vérszintje egyénileg határozható meg, általában elmondható, hogy minél több és jelentősebb kockázati tényezője van valakinek, annál alacsonyabb értékek elérése célszerű. Vizsgálatok tanulsága szerint minél alacsonyabb az LDL - ("rossz") koleszterin szintje, annál kisebb a szív- és érrendszeri szövődmények előfordulásának esélye. Leginkább azok esetében kell csökkenteni az LDL-koleszterin szintjét, akik már átestek egy infarktuson, agyi vagy perifériás érelzáródáson, és cukorbetegek vagy dohányoznak, metabolikus szindrómában szenvednek, vagy épp friss szívér elzáródásuk van. Náluk 3,5 mmol/l alatti koleszterinérték a megfelelő. Kis kockázatú, azaz 45 év alatti, egyébként egészséges ember esetén 6,5 mmol/l alatti érték a kívánatos.

Mit tehet az érelmeszesedés ellen?

A kockázat csökkentésében Ön is aktívan részt vehet! Igazolódott, hogy számos tényező az életünkben, a környezetünkben és az étrendünkben (egyszóval az életmód), elősegíti, súlyosbítja az érelmeszesedés folyamatát, jelentősen növeli a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának kockázatát. A kezelés (megelőzés) során a diéta nagyon fontos. Általánosságban a több növényi (zöldség, gyümölcs) és kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása javasolt. A táplálék összetételére is oda kell figyelni, ezen belül a szénhidrátok, zsírok, fehérjék arányára, illetve a telített (állati) zsírsavak bevitelének csökkentésére. A testmozgás (a terhelhetőségtől függően) és a mindennapi stressz csökkentése jótékony hatású.

Az érelmeszesedés megelőzése érdekében javasolt:
  • Magas vérnyomás: ügyeljen a helyes gyógyszerszedésre, rendszeresen mérje otthon is a vérnyomását, vezessen vérnyomásnaplót.
  • Csökkentse a só fogyasztását, inkább a kész ételhez adjon sót, mint főzés közben.
  • Fontos a rendszeres testmozgás, betartva a fokozatosság elvét. Hacsak teheti, autó helyett menjen gyalog vagy kerékpárral, lift helyett lépcsőn, iktasson be napirendjébe 18-20 perces reggeli/esti sétát. Beszélje meg kezelőorvosával a testsúlycsökkentés egyéb lehetőségeit.
  • Dohányzás. Ma már sok leszokást segítő készítmény és sokféle módszer igazoltan segít a le szokásban. Vágjon bele - még ma!
  • Cukorbetegség. Kiemelten fontos a vércukorszint megfelelő értékek között tartása, mert a "gondozatlan" betegség gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát is
  • Az alkoholfogyasztás minimálisra csökkentése
  • a túlsúlyos (elhízott) betegek esetén a diéta betartása, a testsúly csökkentése
  • a növényi zsiradékok előtérbe helyezése az állatival szemben.

Mitől lehet koleszterinszegény az étrend?

  • Kevés telített zsírsavat tartalmaz. Kedvező esetben a napi energiaszükséglet maximum 10-15%-a zsír.
    Tanács: hús, tejtermék, tojás mérsékelt mennyiségben fogyasztandó. A zsír hiányát a (lehetőleg friss) fűszerek erőteljes ízükkel jól ellensúlyozzák (főleg a főzés vége felé az ételhez adva).
  • Aránylag sok egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaz.
    Forrás: olíva- és repceolaj, az ezekből készült margarin.
  • Megfelelő arányban tartalmaz többszörösen telítetlen zsírokat-, omega-3 és omega-6 zsírsavakat.
    Forrás:
    omega-3: olajos húsú (tengeri) halak (makréla, tonhal, lazac, hering), busa (heti 2 adag hal), növényi magvak, olajok (dió, repceolaj, szójaolaj, bab, földimogyoró, spenót, kukorica-, olívaolaj)
    omega-6: növényi magvak illetve az ezekből készült olajok.
  • Gyümölcsökben és zöldségekben gazdag .
    Tanács: naponta 5 adag (összesen 40 dkg) zöldség és gyümölcs (friss, fagyasztott, aszalt, konzerv).
  • Kakaó, csokoládé, bor: mértékkel fogyasztva jótékony hatású.
  • Viszonylag sok teljes kiőrlésű gabonatermék, zöldség és hüvelyes.
    Forrás: teljes értékű gabona, abból készült kenyérfélék, tészta, rizs, zab, tört búza, búzadara, burgonya, hüvelyesek, bab, borsó

Oldaltérkép

We use cookies

Weboldalunkon sütiket használunk. Néhányuk nélkülözhetetlenek a weboldal működéséhez, míg mások segítenek nekünk a webhely és a felhasználói élmény javításában (nyomkövető sütik). Ön dönti el, hogy engedélyezi-e a sütik használatát vagy nem. Felhívjuk figyelmét, hogy ha elutasítja őket, akkor nem biztos, hogy tudja használni a webhely összes funkcióját. Ha az 'Elfogadom' gombra kattint, hozzájárul a sütik használatához. Amennyiben nem szeretné, hogy az oldal sütiket (cookie) használjon, kattintson a 'Nem engedélyezem' gombra! További információkért olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat!