Az Ebola-Marburg-láz jellemzői
1. Kórokozó
A Filoviridae család Filovírus nemzetségébe tartozó, antigénszerkezetileg egymástól eltérő Marburg- és Ebola-vírus. A Marburg-vírus Közép-Afrikában honos. Az Ebola-vírusnak öt altípusa ismert: négy afrikai – Zaire Ebola-vírus, Sudan Ebola-vírus, Tai Forest Ebola-vírus, Bundibugyo Ebola-vírus – és egy, a Csendes-óceán nyugati parti területein előforduló Reston Ebola-vírus (csak tünetmentes fertőzést okoz).
Kísérletek alapján a vírus nem nagyon ellenálló, napfény, kiszáradás, klór, szappan elpusztítja, de bizonyos felületeken (pl. üveg), alacsony hőmérsékleten (4oC) a kórokozó 50 napig is fertőzőképes marad. Magasabb hőmérsékleten (pl. szobahőmérséklet) vagy más felületeken (fém, műanyag, gyapjú) a kórokozó túlélése rövidebb. Fertőtlenítőszerekre érzékeny. A vírus folyadékban és beszáradt váladékban több napig életképes marad. 60 oC fokon 60 perces hőkezeléssel, forralással 5 perc alatt inaktiválható. A fagyasztás nem inaktiválja a vírust.
2. Fertőzés forrása
A feltételezett rezervoár az eddigi ismeretek szerint a gyümölcsevő denevér. A fertőzés további forrása lehet az erdei antilop, a majom és egyéb állatok valamint a beteg ember.
3. Terjedési mód
Állatról emberre a fertőzött állat vagy az állati tetem vérével, testváladékával, nyers húsával való direkt kontaktus útján terjed a vírus. Emberről emberre a beteg/holttest vérével, nyálával, vizeletével, székletével, hányadékával, ondójával, anyatejével, egyéb testváladékával, szervével/szövetével való direkt kontaktus útján, illetve ezekkel szennyezett injekciós tűkkel (nosocomiális) vagy éles eszközökkel való percután sérülés révén, továbbá szennyezett ruhák, ágynemű, egyéb tárgyak, felületek közvetítésével bőr-, nyálkahártya-sérülésen átjutva terjed a kórokozó. A szennyezett felületek, eszközök útján történő terjedés jelentősége kórházi körülmények között jelentős. Szexuális érintkezés útján: a vírus az ondóban a gyógyulás után akár három hónapig is jelen lehet.
A kórokozó nem terjed szúnyogcsípés révén illetve levegő útján, a járvány által érintett területeken élő, onnan érkező nem-beteg emberekkel történt alkalmi érintkezés, papírpénz érintése során vagy uszodában sem.
4. Lappangási idő
2–21 nap, leggyakrabban 4–10 nap.
5. Fontosabb tünetek
Láz, kezdeti tünetek (1-5. nap): fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, torokfájás, kötőhártya gyulladás, hányás, hasmenés és hasi fájdalom. Az 5-7. naptól kezdődően bőrkiütés (főként arcon, nyakon, törzsön, karon), a betegség későbbi szakaszában bevérzések jelentkezhetnek (orr, tüdő, tápcsatorna, injekciók helye, sebek). A beteg szövődménymentesen a 6-11. nap között gyógyul. A 6-16. nap között jelentkezhetnek a szövődmények: máj-, veseelégtelenség, vetélés, végül sokszervi elégtelenség alakulhat ki. Késői komplikációk: vírus-perzisztálás következtében here sorvadás, visszatérő májgyulladás, hajhullás.
A halálozás a Marburg-vírus esetében 20–25%, az Ebola-vírus szudáni változatánál 50–65%, a zairei változatánál 77–88%, a nyugat-afrikai járványban jelenleg 50-60%. A fülöp-szigeteki majmokból izolált Reston-törzs esetében tünetmentes fertőzéseket észleltek.
6. Fertőzőképesség tartama
A napjainkig rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján a lappangási időben az érintett személy nem fertőzőképes. A betegség korai szakában (prodromum) a terjedés kockázata igen alacsony. A vér fertőzőképessége valószínűleg a betegség időszakára terjed ki. Az ondó hosszú ideig tartalmazhatja a vírust.
7. Teendők a betegség előfordulásakor
7.1. Jelentés
Bejelentésre kötelezett a gyanús/kivizsgálandó, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell jelenteni. Az értesülést követően sürgősséggel is jelentendő: az észlelő/kezelőorvos haladéktalanul, telefonon jelenti a kórház telephelye szerinti illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének (NSZSZ), ügyeleti időben e szerv ügyeletének. Az NSZSZ epidemiológusa – az információk értékelését követően – azonnal, telefonon jelenti az esetet az Országos Epidemiológiai Központ és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi osztályának/ügyeletének.
7.2. Elkülönítés
A gyanús/kivizsgálandó beteget kiképzett, egyéni védőfelszereléssel ellátott személyzettel, az izoláció és a fertőtleníthetőség szabályainak megfelelő járművel az erre kijelölt fekvőbeteg-gyógyintézetbe (az Egyesített Szent István és Szent László Kórházba) kell szállítani és ott elhelyezni. Az elkülönítés egyedi: egy helyiségben csak egy beteget szabad elhelyezni. A beteg ápolását csak erre kijelölt személy végezheti. A beteg ápolója ápolás közben csak egyszer használatos, nedvességet át nem eresztő köpenyt vagy overállt használhat. Az ellátó személyzetnek arcvédőt kell viselnie a vérrel, testnedvekkel, váladékokkal (beleértve a légútiakat is) történő kontamináció megelőzésére. A sérülések megelőzését, elkerülését célzó rendszabályokat szigorúan be kell tartani.
A beteg halála esetén a holttesttel való kontaktust a minimálisra kell csökkenteni. Boncolás esetén speciális biztonsági rendszabályokat kell alkalmazni. A tetemmel való tevékenység idején, a temetésig tartó eljárás során a képzett személyzetnek az izoláció szabályait be kell tartani (infekciókontroll ajánlások).
8. Teendők a beteg környezetében
8.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
A beteggel érintkezett személyek felkutatása kötelező. Ha a beteg klinikai tünetek jelenléte esetén repülőgépen utazott, a vele együtt utazók felderítésére a nemzetközi kontaktuskutatási szabályok alkalmazása követendő.
8.2. Járványügyi megfigyelés:
Azokat a személyeket, akik kockázatos expozíciónak voltak kitéve, az expozíciótól számított 21 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Az egészségügyi hatóság a járványügyi megfigyelést elrendelő határozatban kötelezi az érintettet a naponta kétszer történő hőmérséklet-ellenőrzés a hatóság által meghatározott egészségügyi szolgáltató által felügyelt formában történő elvégzésére. A járványügyi megfigyelés alatt álló, tünetmentes személyt mindennapi tevékenységében akadályozni nem indokolt, azonban a megfigyelés idején nem hagyhatja el a tartózkodási helyének közigazgatási területét, illetve a hatóság által kijelölt területet. A járványügyi megfigyelés alatt álló személynek megbetegedése – a 7.1.1. pontban, illetve a hatóság által meghatásozott tünetek jelentkezése - esetén azonnal tájékoztatnia kell a megfigyelésére kijelölt orvost.
8.3. Fertőzőforrás-kutatás:
Hazai expozíció gyanúja esetén kötelező.
