Tájékoztatás néhány, a kullancsokkal kapcsolatos kérdésről
Miért nincs a növényzet permetezésével végzett kullancsirtás az EU-ban?
A jelenleg hatályos Európai Uniós szabályozás alapján csak olyan rovarirtó-szerrel (biocid hatóanyaggal) végezhető kezelés – pl. kullancsirtás -, mely megfelelő engedéllyel rendelkezik.
Jelenleg nincs olyan kullancsirtószer, melynél a vizsgálatokat elvégezték, és a hatékonyságot, továbbá a biztonságosságot bizonyították.
Figyelembe véve a kullancsok rejtőzködő életmódját, továbbá azt, hogy nagy számban fordulhatnak elő gazdaállatokon (pl. nagyvadakon, kisebb ragadozókon, rágcsálókon, madarakon) valószínűsíthető, hogy nincs olyan módszer, mellyel egy területen bármilyen irtószerrel biztosítható lenne a kullancsmentesség. Az EU területén sehol nem alkalmaznak nagy területen (erdőkben, ligetekben) kullancsirtást.
Feltétlenül szükséges-e speciális kullancs eltávolító eszköz megvásárlása?
A kullancsok elleni legfontosabb védekezés módszer a bőrre juttatható kullancsriasztó szerek használata. Mindig a használati utasítás szerint kell eljárni, ez tartalmazza azt is, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása.
Kiemelten fontos a kullancs mielőbbi eltávolítása. Tartsunk kullancsvizitet, azaz gondosan vizsgáljuk át a bőrfelületet, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel fúrják be magukat. Az eltávolításhoz legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, mellyel egy határozott mozdulattal kihúzható a kullancs a bőrből. A gyógyszertárakban speciális eszköz, kullancs-eltávolító kanál vagy kullancs-eltávolító csipesz is vásárolható. Az eszközök jól használhatók, de nem elengedhetetlenül szükségesek. Szükség esetén akár két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs.
Szükséges-e kullancs-tesztet végezni/végeztetni az ember megbetegedésének diagnosztizáláshoz?
A tesztek a kullancs fertőzöttségét mutatják ki, az ember fertőződéséről, megbetegedéséről nem szolgáltatnak információt.
A kórokozó nem kerül be minden kórokozót hordozó kullancs csípésével az ember szervezetébe. Ennek megfelelően, pozitív kullancsteszt-eredmény nem jelenti feltétlenül a fertőződés tényét. Ugyanakkor a kullancscsípésre a később megbetegedettek közel fele nem is emlékszik. Előfordulhat, hogy valakit közel egy időben több kullancscsípés is ér. Ilyen esetben az aktuálisan bevizsgált kullancs negatív teszteredménye téves biztonságérzetet nyújthat, pedig nem kizárt, hogy egy másik kullancs csípésével mégis bekövetkezett a fertőzés.
Összefoglalva elmondható, hogy a kullancs vizsgálata alapján az ember betegségének diagnózisa nem állítható fel. A teszt az egyéb adatokkal, tünetekkel, panaszokkal és laboratóriumi eredményekkel együtt értékelve kiegészítő információt nyújthat a kezelőorvosnak a diagnózis felállításához és az esetleges terápia szükségességének eldöntéséhez. A pozitív eredmény önmagában terápia megkezdését nem indokolja. A negatív eredmény nem zárja ki a fertőződés lehetőségét.
