A liszteriózis a Listeria monocytogenes baktérium által okozott, főként szennyezett élelmiszerek útján terjesztett, viszonylag ritka, de súlyos, a felismert esetek jelentős arányában halálos kimenetelű fertőző betegség, melynek emiatt nagy a közegészségügyi jelentősége. A megbetegedések száma az iparilag fejlett országokban 1 millió lakosra vonatkoztatva évente 0,1 – 10 között alakul. A súlyos tünetekkel járó, felderített megbetegedések száma Magyarországon 1998 – 2009. között - a 10 millió lakost tekintve - nem haladta meg a 25 esetet évente, így az 1 millió lakosra kalkulált megbetegedések száma 0,4 – 2,0 eset között alakult. Becslések szerint a ténylegesen előfordult megbetegedések száma hazánkban ennél jóval több lehet.
Kik vannak veszélyben?
A kórokozó iránt nem minden élelmiszer fogyasztó fogékony, a legnagyobb kockázatnak
- az idősek,
- a várandósok és a magzatok / újszülöttek, valamint
- a sérült immunrendszerűek
- betegség következtében érintett immunrendszerűek [cukor-, vese- illetve májbetegek, alkoholbetegek, HIV fertőzöttek, rosszindulatú betegségekben (daganat, leukémia stb.) szenvedők] és
- az immunrendszer működését gátló (pl. szteroid, daganatellenes stb.) gyógykezelésben részesülők, a transzplantáltak vannak kitéve.
A lakosság nagy része a baktériummal szennyezett élelmiszer elfogyasztása után tünetmentes marad, de ritkán korábban egészséges személyek is megbetegedhetnek. A betegség kockázata az élelmiszer biztonság javításával – a baktérium mennyiségének a fogyasztásra kész élelmiszerekben megállapított határérték alá szorításával – és a veszélyeztetettek ismereteinek bővítésével csökkenthető.
Mik a betegség jellemzői?
A lappangási idő 1 – 70 nap között változhat, átlagosan 3 hét. A betegség legkorábban gyomor-bélrendszeri tünetek formájában a szennyezett élelmiszer fogyasztását követő 9-48 óra múlva jelentkezik, ekkor a láz mellett izomfájdalom, hányinger és hasmenés lép fel. A liszteriózisban megbetegedettek egy részénél a gyomor-bélrendszeri tünetek el is maradhatnak. Bizonyos esetekben a baktérium a bélből beléphet a véráramba. Ilyenkor a tünetek a baktériumnak a szervezetbe történő bejutásától számított 1-6 hét múlva kezdődnek. A láz mellett influenzaszerű tünetek jelentkeznek, ezt követően a betegség vagy következmények nélkül gyógyul, vagy szövődmények lépnek fel. Súlyos alapbetegségben szenvedők és idősek esetében a véráramfertőzést követően, az idegrendszert elérve a baktérium agyhártyagyulladást okozhat (fejfájás, tarkókötöttség, zavartság, eszméletvesztés stb.). A felismert esetek jelentős arányban (20-30%) halálos kimenetelűek. A terheseknél még az enyhe tünetekkel járó megbetegedésnek is súlyos következményei lehetnek, a véráramfertőzés vetéléshez, halva- illetve koraszüléshez továbbá az újszülött fertőződéséhez vagy megbetegedéséhez vezethet.
Hogyan kezelik a betegséget?
A liszteriózis kezelésében is a más fertőző betegségek esetén használatos antibiotikumokat illetve azok kombinációit alkalmazzák. Ám a megfelelő kezelés is eredménytelen maradhat, főként a betegség késői felismerése és célzott kezelésének késői megkezdése esetén, illetve az idősek és a liszteriózissal egyidejűleg más alapbetegségekben is szenvedők esetében. Ilyen esetekben a fertőzés sokszor a beteg halálával végződik.
A kórokozó
A Listeria monocytogenes környezetünkben szinte mindenütt megtalálható, de leginkább a természetes vizekben és a talajban, ahol egy évig is életképesek maradnak. A zöldségek a talaj illetve a trágyázás révén szennyeződhetnek. Az állatok is hordozhatják bélcsatornájukban a baktériumot anélkül, hogy megbetegednének, és így az állati eredetű élelmiszerek (pl. a hús, a tejtermékek) a feldolgozás során szennyeződhetnek a kórokozóval. Különleges tulajdonsága a baktériumnak, hogy a szokásos hűtőhőmérsékleten (+4 - +8oC) és enyhén savanyú vagy sós közegben is képes szaporodni. A kórokozó különféle nyers élelmiszerekben rendszeresen megtalálható (pl. a nyers hús, zöldségek), de a már feldolgozott (hő kezelt) élelmiszerek a feldolgozást követően utólag is szennyeződhetnek (pl. a lágy sajtok, szeletelt csemegeáruk).
Pasztörizálatlan tejből készült termékek tartalmazhatják a baktériumot, de a pasztörizálás (60oC körüli hőkezelés néhány percig), főzés, sütés és a háztartásban általában használatos fertőtlenítőszerek elpusztítják a kórokozót.
Hogyan lehet a fertőzést megelőzni?
A liszteriózis is megelőzhető azoknak az általános élelmiszer-higiéniai szabályoknak a betartásával (nyers termékek főzése, sütése, eszközök tisztán tartása, kézmosás, keresztszennyeződések elkerülése), melyek a más kórokozókkal (pl. salmonella) történő szennyeződés veszélyét csökkentik.
A kockázati csoportba tartozók is elkerülhetik a megbetegedést, ha néhány ajánlást megfogadnak: kerüljék pl. a hot dog, a vagdalt-hús fogyasztását, hacsak azokat közvetlenül a fogyasztás előtt nem forrósították fel újra. Kerüljenek minden csomagolt, levet eresztett élelmiszert, azzal szennyezett eszközt, felületet, és mossanak kezet az ilyen élelmiszerek kezelése után. Ne fogyasszanak lágy sajtokat (feta, Brie, Camembert, nemes-penészes vagy mexikói sajtokat, pl. queso, queso fresco, Panela), ha azok csomagolásán nincs feltüntetve, hogy pasztörizált tejből készültek. Ne egyenek hűtött/fagyasztott pástétomokat, kenhető húskészítményeket, csak konzerv formájában. Ne fogyasszanak hűtött/fagyasztott füstölt tengeri eredetű élelmiszereket, halakat, csak ha azokat előzőleg biztosan megfőzték, megsütötték.
A liszteriózis egészségügyi kockázatát nemcsak az élelmiszergyártás higiénés szabályainak betartásával lehet csökkenteni, hanem a fogyasztók otthoni élelmiszer kezelésével is. Nekik is be kell tartaniuk az alapvető higiénés magatartási szabályokat (pl. a termék feliratán meghatározott hőmérsékleten kell tárolni az élelmiszereket), figyelni kell a hűtőben tárolt élelmiszerek minőség megőrzési idejét.
Mit kell tenni, ha valaki a forgalomból kivont, feltehetően szennyezett élelmiszert már elfogyasztotta?
Ha Önnél a betegség lappangási idejének megfelelő időszakban nem jelentkeznek a betegségre jellemző tünetek (láz, tartókötöttség, stb.), akkor nincs egészségügyi teendője. Tünetmentes személyek esetében szükségtelen a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat annak megállapítására, hogy a fogyasztó megfertőződött-e a kórokozóval.
Ha a megnevezett élelmiszer fogyasztását követő 3 hétben, maximum 70 napon belül a fent említett tünetek bármelyike jelentkezik, forduljon azonnal orvoshoz, különösen akkor, ha a kockázati csoportba tartozik. Tünetei mellett számoljon be orvosának a szennyezett élelmiszer elfogyasztásáról is.
